A fény

A fény, egy másik dimenzió ahonnan származunk?

Emlékszem gyerekkoromban egészen máshogy gondolkoztam. Olyan kérdések merültek fel bennem, hogy miért pont én vagyok én. Persze ez így butaságnak hangozhat, de ahogy belegondoltam akkor szabályszerűen volt ebben valami fura.

Az egész világot máshogy láttam. Ugye mondhatjuk, hogy mindez természetes, hiszen még nem sok mindent ismertem a világból, de mégis volt valami misztikus benne. Emlékszem amikor reggel korán óvodába vittek szüleim, elhaladtunk egy bazsarózsa cserje mellett. Elég tisztán él az emlékezetemben, ahhoz képest, hogy ez nem ma volt már. Félig még aludtam édesanyám ölében. Kinyújtottam a kezem, hogy elérjem a rózsákat és, ahogy elértem csodálatos érzés volt. Valóban boldog voltam és gyönyörűnek láttam a rózsákat, mintha azok lennének a legcsodálatosabbak a világon. Ennyi is elég volt, ahhoz hogy örüljek.

Azóta sok könyvet elolvastam és volt valami, ami megragadta a figyelmemet. Amikor a lélek még fiatal, akkor jobban érzi a fényt, azt a dimenziót, ahonnan jött és valahogy ezáltal sokkal boldogabb is. Ahogy idősödünk egyre távolabb kerülünk ettől a fénytől és boldogságérzéstől.

Tehát a feladatunk az, hogy újra megtaláljuk ezt az érzést, amit legegyszerűbben úgy érhetünk el, hogy minden apró dolognak örülünk az életünkben egy szép napfelkeltétől kezdve, a virágokig, fákig….Mindennek, ami körülvesz. Mivel az agyunk szeret mintákat követni(ha van egy rossz szokásunk, amit mindig megismétlünk, akkor rögzül), ezért előbb-utóbb már automatikusan hozza magával ezt az örömöt és boldogságérzést.

By Amarille-Copyright Multiverzum titkai

 

Kérlek kövesd és oszd meg, ha tetszett:
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.